Bár a zenéteket nem lehet egyértelműen behatárolni, néhányan mégis megpróbáltak benneteket jellemezni. Kritikusok írták, hogy elmossátok a határokat techno és house között, és a zenétek tartalmaz egy jó adagot az úgynevezett berlini minimal technoból. Ezzel az állítással egyetértetek?

Tassilo: Ez tulajdonképpen egész jól körbehatárolja a zenénket. A minimaltechno világából érkeztünk, még ma is szeretjük ezt a stílust, de a fellépéseink alatt a közönségnek a techno és house szélesebb spektrumát szeretnénk bemutatni. Természetesen ez függ attól is, hogy hol és mikor zenélünk. Egy buliban a strandon, vagy a kisteremben a berlini Watergate-ben inkább azt várják tőlünk, hogy tech-house-t játszunk, ezzel ellentétben, viszont ha fesztiválon vagy nagyobb színpadon zenélünk, szívesesen dobunk be több technot.

Thomas: Ha több mint három órát zenélünk, természetesen fontos, ha több stílusba is belenyúlunk.

Mesélnétek nekünk a kezdetekről? Mi volt az első lemez, amit megvettetek, a kulcsmomentum, amikor azt gondoltátok: zenéket akarok írni! Jobban, mint bármi mást a világon!

Thomas: Az első kazetta egy Thunderdome volt. Egy lengyelpiacon vettem, valahol Észak-Németországban. Tiniként kicsit más volt a zenei ízlésem. De ez mindig valami elektronikus zene volt :)

Tassilo: A legelső lemez, amit megvettem „Midfield General – Coatnoise” című korongja, az egyik legkedvesebb techno klasszikusom. Igazából én később kezdtem el érdeklődni a techno után, mint Thomas. 18-19 éves koromig a hip-hopért rajongtam, egyáltalán nem szerettem a technot. Akkoriban kezdtem el klubokban dolgozni és zenélni, a Gigolo zenéjét hallgatva minden megváltozott. DJ Hell, Miss Kittin vagy Jeff Mills zenéi is közelebb vittek a techno világába. A szülővárosomban eltöltött idő, amikor először kapcsolatba kerültem a technoval, annyira intenzív volt, hogy nem tudnék kulcsmomentumot megnevezni – ez az egész folyamat nagyban befolyásolt.

Igazi csapatjátékosok vagytok. Mikor éreztétek először úgy igazából egymás között az összhangot?

Thomas: Már akkor éreztem, mikor megittuk együtt az első Cuba Libre-t. Ez volt az a pont, mikor tudtam, hogy itt valakinek ugyanolyan az ízlése :) Nem igazán tudok visszaemlékezni egy bizonyos pillanatra – már a kezdetektől fogva jól megértettük egymást.

Tassilo: Én viszont határozottan emlékszem erre a pillanatra. Ez a SAE (School of Audio Engineering) Intézetben volt, ez volt a hangtechnikus iskolánk, egy nagyon nagyon nagyon kicsi midi-studioban. Programoztuk az ütemeket, a hangrendszert a végső határokig feszegettük, Ötpercenként jött be valaki panaszkodni. Csak a mi eléggé laza tanárunk figyelt bennünket az ablakból, miközben technora head bangeltünk a hangfalak előtt.

Megosztanátok velünk az eddig még be nem teljesült álmaitokat, már ami a karriereteket illeti?

Tassilo: Még mindig éhes vagyok a sikerre, nem elégszem meg azzal, ami van. Ha elégedett lennék, nem törekednék arra, hogy még többet érjünk el. Sok dolog van előttünk: zene, különböző projectek, ötletek és helyek, ahova menni akarunk.

Thomas: Pontosan így van, ahogy Tassilo is mondja.  

Honnan ered a Pan-Pot elnevezés. Van valami különleges jelentése?

Tassilo: Igen, a panoráma potenciométer rövidítése. Ez jutott eszünkbe, mikor a stúdióban valami nevet választottunk magunknak.

A facebookon külön rajongói oldalatok van. Mennyire tartjátok fontosnak a rajongóitokkal való kommunikációt, a szociális média használatát a mindennapi életben?

Thomas: Természetesen jól esik kommunikálni azokkal az emberekkel, akik egy hullámhosszon vannak velünk. De ezt az egészet nem vesszük túl komolyan, és néha meglehetősen nagy baromságokat is kipostolunk a facebookra.

Tassilo: A szociális média a promóció egyik előnyös eszköze lehet, de azért csínján kell bánni vele. A túl sok promóció nem jó, túl tolakodónak tűnhet. A youtubeot viszont úgy gondolom igen csak hatékonyan használjuk. Saját csatornánk van, és a saját zenéinket is elérhetővé tesszük az embereknek. Inkább így, mintha a dalokat a rapidshare-ről vagy más portálról töltenék le illegálisan.

2009-ben jelent meg „Confronted” című zenétek nagyszerű visszhangot kapott a technoszcénában, sok művész szimpátiáját elnyertétek ezzel. Mondhatni, hogy innentől kezdve emelkedtetek fel úgy igazán. Mesélnétek egy kicsit erről a felemelkedésről, és ti ezt magatok hogyan éltétek meg?

Tassilo: Igen, azt a zenét jól fogadták és ez biztos, hogy sokat segített nekünk. De mi már egy kicsit régebb óta foglalkozunk zeneírással, és eddig egyszerűen mindig minden csak egyre tovább fejlődött. Nekünk nem volt egy olyan megaslágerünk, ami hirtelen a semmiből a csúcsra juttatott volna bennünket. Próbáltunk folyamatosan fejlődni és javulni, egy bizonyos minőségi szintet hozni. Úgy gondolom, hogy alapjában véve ez a szimpatikusabb út.

Eközben további saját megjelenésekkel jöttetek elő, és sok más művész számára készítettetek remixeket. Honnan merítitek az inspirációt és a kreativitást, ha zenét írtok? Egy track megírásában mindketten részt vesztek, vagy egyes zenéknél nagyobb valamelyiketek befolyása?

Tassilo: Úgy gondolom, inspirációt bárhonnan lehet szerezni, például más művészek, városok, kultúrák által. A hangok akkor állnak össze, ha elkezdünk vele kísérletezni a gépeinken. Az aktuális napi hangulatom nagy szerepet játszik nálam.

Thomas: Leggyakrabban együtt dolgozunk, de néha egyikőnk elkezdi a saját ötlete alapján, majd közösen befejezzük.

Melyik a kedvenc zenétek?

Tassilo: Schatrax – Mispent Years

Thomas: DJ Hyperactive – Wide Open

Jelenleg a techno / tech house-szcéna egyik legnépszerűbb előadói vagytok, sok ember felnéz rátok. Korábban voltak példaképeitek? Vannak még ma is?

Thomas: Természetesen. Sok a példaképünk, vagy akiket egyszerűen csak jónak tartunk, különösen hangzásban. És ők nem feltétlenül a „nagy” nevek.

Hétvégenként úton vagytok, és leggyakrabban többször is felléptek. Mi történik hét közben? Hogy kell elképzelnünk nálatok egy hetet? Hogyan rázódtok vissza a mindennapokba, és mivel tudjátok magatokat a legjobban kikapcsolódni?

Tassilo: Hét közben leginkább a stúdióban tevékenykedünk, most például különösen sok új zenén dolgozunk. Legjobban sportolás közben tudok kikapcsolódni. Nagyon fontos számomra, hogy minden nap lazítsak, és erre remek lehetőséget nyújt a sport.

Thomas: És időről időre interjúkat adunk.

A legtöbb helyszín, vagy fesztivál, ahol zenéltek, leggyakrabban nagyon jó látogatottsággal bír. Mit szerettek inkább: a klubokat vagy a fesztiválokat? A dj élet, az azzal járó sok utazással olyan élet, amire mindig is vágytatok, vagy valami még hiányzik? Milyen fontos számotokra mindeközben a mobilee-család?

Tassilo: Úgy gondolom, hogy a klubfellépéseknek és a fesztiváloknak is megvan a maga varázsa.

Thomas: Igazából soha nem képzeltem el semmit. Egyszerűen csak tettük a dolgunkat és örülhetünk annak, hogy ez bejön az embereknek. A Mobilee-nek természetesen nagy szerepe van ebben, és a kezdetektől fogva támogattak bennünket.

Készültök külön a dj szettjeitekre? Mi a szereposztás a fellépéseken, klasszikus back to backet játszotok?

Tassilo: Általában mindig back to backezünk, és a szettjeinket mindig további eszközökkel vagy kis élő trükkökkel színesítjük.

Thomas: Megbeszéljük, hogy mit fogunk játszani, természetesen más egy klubfellépés, mint egy fesztivál. Helyi szokásoknak megfelelően készítjük elő a szettünket, ha van lemezjátszó, akkor szívesen viszünk magunkkal néhány bakelitet is, ami nem jelent meg digitálisan.

Köszönjük az interjút. Egy utolsó kérdés: mit várhatunk tőletek a jövőben?

Thomas: Sok jó zenét és fellépést, erről van szó.

Tassilo: Köszönjük az interjút!

Forrás: tonight.de, house2electro.de