Alig néhány éve még úgy tekintettünk Guy J-re, mint a brit Bedrock Records egyik üdvöskéjére. Két szerzői album, megannyi single és még több zseniális remix került ki a kezei közül az utóbbi időben, a studiozás mellett pedig élő fellépései során hazánkban is többszor bemutathatta sajátos sílusát rajongói számára. Sőt, 2012-ben saját kiadót alapított így ma már a Lost & Found label tulajdonosa is egyben. Azóta bőven kinőtte a tehetség jelzőt és elmondhatjuk róla, hogy az egyik legjobban keresett producer/DJ a house szcénában.

A jelenleg a belgiumi Antwerpenben élő izraeli fiatalember egészen egyedi hangzásvilága sokakat magával ragadott. Nemrégiben nem kisebb megtiszteltetés érte, minthogy ő készítheti el a legendás Balance sorozat következő mixalbumát, a második Balance Presents-t, melynek első része Jozif nevéhez fűződik. Egyre sűrűbben találkozunk a jövőben a sorozat kiadványaival, köszönhető a szimpla CD-s, Balance Presents néven elindított sorozatnak ahol most egy teljesen új elképzelés valósul meg, mégpedig egy olyan melyet talán Sasha eddig három részes Involver sorozatához tudnék hasonlítani. Jelen esetben olyan előadók képviseltetik magukat mint a Way Out West, Robert Babicz vagy Guy Mantzur, minden egyes tracket Guy J saját remixében prezentálja a hallgatóság számára!

A mixalbum-sorozat részei közül eddig is többféle koncepció volt megfigyelhető, leggyakoribb esetben az előadók egy dupla CD-s albummal rukkoltak elő, de volt alkalmunk három lemezes változatot hallgatni.  Ezzel olyan DJ-k népes táborába csatlakozott, mint Lee Burridge, Will Saul, James Holden, Joris Voorn, Deetron vagy a sorozat nemrégiben megjelent  23-ik darabját készítő angol Matthew Edwards, azaz Radio Slave.

Tracklist:

1. DJ Yellow & Flowers and Sea Creatures – No One Gets Left Behind (Guy J Remix)
2. Roger Martinez & Secret Cinema – Menthol Raga (Guy J remix)
3. Henry Saiz featuring Fab Morvan – Santa Fe (Guy J Remix)
4. APM 001 – Migrants (Radio Slave Accapella) (Guy J Edit)
5. Juan Deminicis – Once upon a time (Guy J remix)
6. Navar – Phases Of Grief (Guy J remix)
7. Pavel Petrov – Fever (Pezzner mix)/DJ T Ft. Cari Golden – City Life (Accapella) (Guy J Edit)
8. Lanoiraude – Waitin’ (Charles Webster mix) (Guy J Edit)
9. Dactilar – Day one (Guy J remix)
10. Echomen – Perpetual (Guy J remix)
11. Guy Mantzur – I’m your country (Guy J remix)
12. WOW – Killa (Guy J Remix)
13. Robert Babicz – Duba (Guy J Remix)

Maradandót alkotni, ami évtizetek távlatából is zseniális és emellett klubhimnuszként is megállja a helyét? Minél rövidebb idő alatt minél több lemezt eladni és a lehető legtöbb bevételre szert tenni, miközben befutott popsztárokkal kollaborálok? Megmaradni underground DJ-nek, és évtizedes munkával olyan vagyonra szert tenni, amit néhány slágerrel sokan egy-két esztendő leforgása alatt gyűjtenek össze? Mindegyik opcióra találunk példát a következő listán. 

Vélemények sokasága oszlik meg arról a kérdésről, hogy hol van a határ és van-e egyáltalán ilyen az underground és a mainstream zenék és előadók közt. A válasz nyilvánvaló igen, az összemosódás sem újkeletű. A kérdésben történő döntéseknek a meghozatala nyilván nem a mi feladatunk. Sokan az anyagi bevételek előtérbe helyezését jelölik meg támpontként, ami ha is nem teljesen fedi a valóságot, valószínűleg a legjobb megközelítés. Nyilván a közönséget ki kell szolgálni, az ember pedig pénzből él, valahol meg kell találni az egyensúlyt a kettő közt. A listán szereplő művészek közül sokan lavíroznak a határvonalon, többen - ez persze szubjektív vélemény - már régóta át is lépték azt. Akik olyan popsztárokkal dolgoznak együtt, mint Madonna vagy Britney Spears, véleményem szerint nem tekinthetők underground előadóknak. A listán nem találjuk a sokunk által dobogós helyre - vagy rögtön a NO.1 pozicióba - várt David Guetta-t, melynek okát nem tudjuk, de valószínűleg nemcsak nagyobb vagyonnal rendelkezik az itt felsoroltaknál, hanem a szerves önkritika is jellemző rá és belátta, nem a DJ hanem a popsztár kategóriába tartozik. Valószínűleg a No.1 Tiesto szintén, de sokan ide sorolnák a negyedik helyezett Paul Oakenfold-ot is több trance előadóval egyetemben. Papírforma, meglepetések vagy csak egy újabb lista a legtöbb magazin által prezentált "DJ TOP 100" után csak más megközelítésből? Ki-ki döntse el maga!

Íme az összegek, millió amerikai dollára kerekítve:

#1: Tiesto – $75 million

Ez az a hanghordozó, amit valószínáleg soha többet nem látunk a holland DJ kezében

#2: Guy-Manuel de Homem-Christo (Daft Punk) – $60 million

#3: Thomas Bangalter  (Daft Punk) - $60 million

Több millió eladott lemez a Homework albumból már 1997-ben

#4: Paul Oakenfold – $58 million

Az arc elött hordott fülhallgató az évek során Oakey védjegyévé vált

• #5: Paul van Dyk – $52 million
• #6: John Digweed – $45 million
• #7: Armin Van Buuren – $40 million
• #8: Judge Jules – $42 million
• #9: Sasha – $40 million
• #10: Pete Tong – $32 million
• #11: Moby – $30 million
• #12: Fatboy Slim – $23 million
• #13: The Chemical Brothers – $20 million
• #14: Ferry Corsten – $19 million
• #15: Deadmau5 – $18 million
• #16: Carl Cox – $16 million
• #17: Skrillex – $16 million
• #18: Benny Benassi – $15 million
• #19: DJ Pauly D – $15 million
• #20: Sven Vath – $14 million
• #21: Calvin Harris – $13 million
• #22: Avicii – $12 million
• #23: Afrojack – $11 million
• #24: Kaskade – $10 million
• #25: Sebastian Ingrosso (Swedish House Mafia) – $10 million
• #26: Steve Angello (Swedish House Mafia) – $10 million
• #27: Axwell (Swedish House Mafia) – $10 million
• #28: Darude – $9 million
• #29: ATB aka Andre Tanneberger – $8.5 million
• #30: Richie Hawtin – $8.5 million
• #31: Gareth Emery – $7 million
• #32: Erick Morillo – $6 million
• #33: Martin Solveig – $5 million
• #34: Eric Prydz – $4.5 million
• #35: Markus Schulz – $4 million
• #36: Mark knight – $4 million
• #37: Adam Beyer – $3 million
• #38: Danny Tenaglia – $3 million
• #39: Bad Boy Bill – $2.5 million
• #40: Little Louie Vega – $2 million

 forrás:

www.celebritynetworth.com

Kissé bulvárosra sikeredett címünk apropóját az adja, hogy előkerült egy korabeli videófelvétel, ahol a ma már legendásnak számító keceli Club Korona egykori ügyvezetője mutatja be a klubot a maga 90-es évek eleji stílusával, majd a sokkhatást a helyszíni kukorékoló verseny képkockái jelentik, ahol többek között (hogy aktuálisak is legyünk) meghallgathatjuk, hogy milyen is egy igazi Depeche Mode-os kukorékolás.

Sok dance zenei irányzattal ellentétben a housenak több évtizedre visszamenő története van. Chicago-ból indult hódító útjára a 80-as években majd Detroit, New York, Nagy-Britannia, Párizs és Dél-Afrika hathatós közreműködésével 30 év távlatából visszatekintve kijelenthető, hogy mára egy globális jelenségről van szó. Komplett mozifilmek és sorozatok, melyek egytől-egyig a house szcénát hivatottak bemutatni a rajongóknak. Nézzük őket sorban, jó szórakozást:

10. The Chemical Generation

Boy George kalauzol bennünket egy olyan sztorin keresztül, ahol az acid house, ravek és a kábítószer összpontosul a késő 80-as, illetve a 90-es évek Angliájában. Az egyik jelenetben Boy George kérdezi az írót Irvine Welsh-t (aki a Trainspottingot is írta): „Szerinted az acid house extasy nélkül is ugyanilyen népszerű lenne?”

9. Inside House

Ez egy alacsony költségvetésű dokumentumfilm ahol interjú interjút követ, melyekben DJ-k szólalnak meg, többek közt Kerry Chandler, DJ Gregory vagy Jay-Jay. Őket egy-egy bárban ülve kaptak mikrofonvégre. Korai vitűjuk tárgya elsősorban az MP3 kezdeti elterjedése és annak térnyerése: 

8. Slices – Theo Parrish

Az egyetlen dokumentumfilm a listán amelyben egyetlen lemezlovast, Theo Parrish-t hallunk megszólalni – aki a detroiti house szcéna máig kiemelkedő alakja – és a bakelitek világáról mesél nekünk egy kicsit mélyrehatóbban valamint arról, hogy a technika és ezáltal a kényelem ebben a világban egyre inkább átveszi a művészi értékek helyét:

7. This Ain’t Chicago: UK House According to the Artists That Lived It

A film címe mindent elárul. Ez a dokumentumfilm arra helyezi a hangsúlyt, hogy Richard Sen és vendégei szemszögéből bemutassa azt a folyamatot, hogyan ragadt meg a house zene a 80-es évek végén, 90-es évek elején az Egyesült Királyságban. Sen összegyűjtött egy vélogatás albumra elegendő tracket a Strur Recordsnak melyet This Ain’t Chicago címre kereszteltek, ez a rövid film pedig lehetőséget biztosított számára, hogy ezeket egy kontextusba helyezze:

6. Paris Is Burning

Azelőtt, hogy Madonna megírta volna Vogue című szerzeményét, és népzserűvé tette a dance-t, fiatal, fekete meleg férfiak Harlemben már legalább nyolc éve ilyen táncversenyeken mérték össze erejüket, a kűzdelem pedig ugyanolyan vérre menő volt, mint bármely más hasonló versenyen. Az egésznek az alapja pedig természetesen nem volt más, mint a house zene:

5. From Jack to Juke: 25 Years of Ghetto House

Mint tudjuk, Chicago a house zene szülővárosa. Chicago azonban a juke otthona is. Napjainkban a juke hatása mindenre, a B-more-tól a trap-en keresztül egészen Mad Decent diszkográfiájáig teljesen egyértelmű. Ez a dokumentumfilm elmeséli a “jack” a “juke” a “booty” és a “ghetto” történetét DJ Gant-Man, DJ Superman, DJ V-Dub és sok más lemezlovas példáján keresztül.

4. Real Scenes – Johannesburg

A leginkább kortárs dokumentumfilm mindközül ez a Resident Advisor által készített darab. Nagyszerű áttekintést nyújt a jelenlegi dél-afrikai house szcénáról. Bemutat mindenkit, a szcéna idősebb tagjaitól kezdve a fiatal producerekig, akiknek nincs más, csak egy konzervdoboz és a Fruity Loops egy korábbi verziója.

3. Maestro: The History of House Music & NYC Club Culture

A Maestro a new york-i klub kultúrára összpontosít, és arra, hogy az olyan klubok, mint például a The Continental Bath, a The Paradise Garage vagy a The Loft hogyan segítette a globális DJ szcéna felemelkedését, a 70-es évek disco világától kezdődve, átívelvén a késő 80-as évek garage és house csúcspontján. Tartalmaz néhány klasszikus interjút olyan előadókkal, mint Little Louis Vega, Frankie Knuckles és Tom Moulton és természetesen a house korai don-jával, Larry Levannal:

2. Back In The House

Egy másik dokumentumfilm ami New York house szcénájára fókuszál,  mindamellett feltárja előttünk az 1990-es éveket, amikor a Masters at Work sikert sikerre halmozott vagy Francois Kevorkian Body And Soul partijait melyek az underground house világ központjának számítottak. Junior Vasquez, Danny Tenaglia, David Morales és Roger Sanchez bemutatott olyan új tehetségeket, mint Mousse T., Armand Van Helden vagy a Daft Punk:

1. Pump Up The Volume

A Pum Up The Volume a house zene tökéletes sztorija egészen a 90-es évek közepéig. A sorozat főszerepeit olyan legendás lemezlovasok alakítják, mint Frankie Knuckles, Marshall Jefferson, Pete Tong, Jesse Saunders, Happy Mondays és még sokan mások akik elvisznek minket Chicago-tól Londonig és még tovább:

Forrás:

Beatport

Igen érdekes szociológiai tanulmány minden egyes Boiler Room-adás. Milyen az, amikor leszar a dj? Vagy éppen milyen az, amikor leszar a közönség? Az alábbi videóban a műsor történetének néhány vicces jelenetét élhetjük át újra, angol nyelvű feliratozás mellett.

Chris Liebing és cinkostársa, Tommy Four Seven nemrég amerikai turnén vettek részt Bryan Black társaságában. Felléptek New Yorkban, valamint a montreali Iglofesten. A kanadai open air partyt -20 fokban rendezik meg. Élményeikről egy öt perces útifilmben számolnak be. 

A new beat a 80-as évek végén bukkant fel Belgiumban. A dokumentumfilm feltárja a belga dance szcéna gazdag történetét, amiről eddig még senki nem beszélt. Dancehalltól az EBM-ig, new beat-től a technoig.

Elérkezett hát az idő, hogy elmeséljük a történetet, amit a "komoly" zenekritikusok és a mainstream média eddig figyelmen kívül hagyott. Fedezzük fel együtt Belgium népszerű zenéit és azokat az embereket, akik mindezekre a zenékre táncoltak. Olyan nagynevű zenészek szólalnak meg, mint például Ken Ishii, Cisco Ferreira, Joey Beltram vagy CJ Bolland. Ha esetleg Belgiumban jártok, talán elcsíphettek egy vetítést. Kedvcsinálónak addig is itt a trailer: 

A klubok és fesztiválok állandó vendége vagy szerte a nagyvilágban. Melyik színpadon érzed magad jobban?

Igazából mindkettőt szeretem. Más és más mindegyik. Fesztiválon természetesen még több az adrenalin, ha több ezer ember előtt kell színpadra állni. Mint például az I Love Techno vagy az Awakenings. Ott már érezni azt a bizonyos vibrálást. A klubokban viszont minden sokkal intenzívebb. Koncentráltabb az energia. Egyszerűbb kommunikálni a közönséggel, és zeneileg is jobban el lehet merülni a részletekben.

Számtalan megjelenéssel büszkélkedhetsz, többek között Chris Liebing kiadójánál, a  CLR-nél, vagy éppen a sajátod, az Electric Deluxe cimkéje alatt. De ha alaposabban szemügyre vesszük discogson a megjelenéseidet, szembetűnik azonnal, hogy mostanában kevesebb zenéd jelenik meg. Főleg ha összehasonlítjuk az új évezred elejének termékeny időszakával. Mi ennek az oka? 

Őszintén szólva fogalmam sincs, mennyire naprakész velem kapcsolatban a discogs :) Az elmúlt időben azért készítettem néhány zenét és remixet. De vannak az életemben olyan szakaszok, ahol inkább a live produkcióm előkészületeire és minőségének javítására koncentrálok inkább, és vannak szakaszok, ahol inkább a zeneírásra helyezem a hangsúlyt. Ezenkívül reklámzenéket is írok.

Az előbb megemlítettük Chris Liebing nevét, akivel nem csak barátok vagytok. Collabs 3000 néven több sikeres fellépést tudhattok együtt magatok mögött. Hogy kell egy Collabs Showt elképzelni?

Mivel mindketten szinte ugyanolyan cuccokon zenélünk, valójában dupla a lehetőségeink száma. Ez azonban nem összekeverendő egy back 2 back dj szettel, ahol a djk felváltva játszanak egy-egy lemezt, illetve zenét. A Collabs esetében mindketten állandóan, egyszerre zenélünk. Ez az, ami olyan izgalmassá teszi ezt az egészet. Fontos a kettőnk közötti kommunikáció, hiszen az egyikőnknek mindig tudnia kell azt, hogy éppen mit csinál a másik. Ez természetesen a gyakorlatban lehetetlen. Éppen emiatt minden Collabs show más és más. Soha nem tudhatod előre, merre tart majd az utazás. Improvizálunk, állandóan változtatunk valamit a zenén. Ez eléggé absztrakt tud lenni. Éppen ezért olyan szórakoztató ez számunkra. Azt gondolom, hogy ez átragad a közönségre is. Mert ők is érzik ezt.

Már a 90-es évek eleje óta a Benelux államok techno nagykövetének számítasz. Olyan kultikus kiadóknál jelentek meg zenéid nagy sikerrel, mint a Plus8, Warp vagy a (Nova)Mute. Hogy volt lehetséges kapcsolatot tartani a "fontos" személyekkel a facebook, myspace, email és iphone nélküli időkben? Hiszen te olyan nevekkel dolgoztál együtt, mint Richie Hawtin, John Acquaviva vagy Daniel Miller.

(nevet) Telefon és fax mindig is volt. Amikor elkezdtem, egész Hollandiában talán 5-10 ember írt technozenét. Rádióműsort vezettünk egy barátommal. Megpróbáltuk  kinyomozni azoknak a kiadóknak a címét és telefonszámát, akiket jónak tartottunk, és ez által közvetlenül fel tudtuk velük venni a kapcsolatot. Amikor először léptünk kapcsolatba a Plus8-es John Acquavivával, először igencsak meglepődött azon, hogy mi itt Európában értékeljük ezt a fajta zenét és elkötelezettek vagyunk a stílus iránt. Amikor elmeséltem  John-nak, hogy magam is foglalkozom zeneírással, kíváncsi lett. Ezért aztán küldtem  neki demókat. A többi már történelem. Amúgy ez volt az első és egyetlen demofelvétel, amit valaha is elküldtem valakinek. A Warp például már közvetlenül engem keresett meg. De akkoriban természetesen még sokkal könyebb volt megismertetni magad, hiszen nem volt még ennyi producer, mint manapság.

Korábban Henry Rollins-szal, vagy a Cypress Hill-el is dolgoztál együtt. El tudod képzelni, hogy a közeljövőben újra részt vegyél hasonló, stílusokat átölelő projektben?

Gyakran megkeresnek különbőző bandák. De egy ilyen munka nagyon megerőltető és időigényes tud lenni. Jelenleg Speedy J áll nálam a középpontban. De ha valami másról lenne szó, akkor nagyon szívesen írnék filmzenét.

A jelen és a múlt után vessünk egy rövid pillantást a jövőbe. Legutolsó önálló albumod, a "Louderbox" bizony már jónéhány évvel ezelőtt megjelent. Várható esetleg a közeljövőben újabb Speedy J album?

Gondolkodtam már azon, hogy itt az ideje egy új albumnak. Korábban egy csomó albumom megjelent a Mute és a Warp-nál. De a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz piacra dobni egy albumot. Hiszen azt megszámlálhatatlan mennyiségű EP és single uralja. Egy EP valamivel szabadabb és rugalmasabb, mint egy album. De ahogy korábban is, most is az album formátum mellett teszem le a voksom. Véleményem szerint ott mindennek tökéletesen kell egymással passzolnia és harmonizálnia. Egy albumot teljes egészében kell élvezni.

Forrás: partysan.net
Kép: electricdeluxe.net

Mareile Kurtz néhány nappal ezelőtt mutatta be harmadik regényét. A hiteles drámai mű a partygeneráció világába kalauzol el bennünket: drogok, szex, szerelem, szabadság, DJ-k, és hosszú éjszakákon át nyúló partyk. A regény a "Mausmakis blaue Pumas" címet viseli és Schwarzkopf & Schwarzkopf kiadó gondozásában jelent meg német nyelven. 

Jennifer Cardini a francia klubszcéna egyik legmarkánsabb alakja. 15 éve a világhírű Rex Club rezidense Párizsban, azonban néhány éve már Kölnben él, ahol a Kompakt árnyékában megalapította saját kiadóját, a Correspondant-ot. A Kompakt lemezboltjában a kiadójáról, valamint a nők helyéről a dj-k világában beszélgettünk vele.

Egy ideje már Kölnben élsz. Miért hagytad ott Párizst?

Korábban mindig is Párizsban laktam, szükségem volt a változásra. Köln zöldebb, mint Párizs és kevésbé stresszes. Itt találtam rá arra a környezetre, ami segített abban, hogy megalapítsam a kiadómat, és jobban tudjak a produceri munkáimra koncentrálni. A párizsi bérleti díjak nagyon magasak, ha stúdiót szeretnél bérelni, Németországban jelenleg jobb az életminőség és a lakások is nagyobbak.

Tíz éve fut Párizsban a Correspondant Nights nevű partysorozatod. Mért csak most alakult ki belőle a kiadó?

Köln annyira nyugodt hely, hogy sürgősen valamiféle elfoglaltságot kellett magamnak keresni :) Komolyra fordítva a szót, egyszer már részt vettem egy kiadó létrehozásában, de csak két megjelenést értünk meg. Minél inkább sikeresebbé váltam dj-ként, annál nehezebb volt számomra mellette még a kiadó dolgaival is foglalkozni. A Correspondant elindításával az volt a cél, hogy 110 és 115 bpm közötti zenéket jelentessünk meg, amiket szívesen játszom a Rex Clus-os warm up szettjeim alatt. Ezen kívül a partysorozat 10 éves jubileumának apropójából szerettem volna adni valami pluszt, ami túlmutat az éjszakán és azokat a nagyszerű pillanatokra emlékeztet, amelyek a buli alatt történnek.

Mi alapján választod ki a Correspondant művészeit? Elsősorban barátok, illetve ismerősök zenéit jelenteted meg?

Két vagy három megjelenést leszámítva a legtöbb zenét mind demóként kaptam. De az is fontos számomra, hogy emberileg is egy húron pendüljünk.

A Correspondant borítói nagyon minimalista munkák. Ez szándékos kifejezési mód?

Azt szeretném elsősorban, hogy a zene önmaga beszéljen. A dizájn financiális kérdés is, ezért döntöttem eddig mindig a minimalista stílus mellett. Ezen kívül magam is szeretem az egyszerű dolgokat. Az idén megjelenő EP-m borítóján viszont már egy képzett művésszel szeretnék együtt dolgozni.

Öt év elteltével jelent meg újabb zenéd, a Venom.

Igen, egészen egyszerűen lusta vagyok és kevés időt töltöttem az elmúlt években a stúdióban. A producerkedés olyan, mint egy dj fellépés: ha jó akarsz lenni, gyakorolnod kell. Számomra ez egy hosszú távú kapcsolat, ha stúdióba vonulok, először újra hozzá kell szoktatnom magamat. De épp, hogy elkezdeném benne otthonosan érezni magamat, már indulnom is kell a következő fellépésre. Az elmúlt évben néhány személyes krízis miatt sem éreztem úgy, hogy zenét kellene írnom. De most újra boldog vagyok és idén biztos, hogy még többet fogok producerkedni.

Hosszú évek óta a párizsi Rex Club rezidense vagy. Mi a hely különlegessége?

Az a vicces, hogy még most is mindig találkozom olyan emberekkel, akik már 15 éve is ott csapatták. Mindig nagy öröm ha ott zenélhetek, olyan, mintha egy Ferrari volánja mögött ülnél. A klubnak különleges atmoszférája van, és már régóta a francia elektronikus zenei történelem egy jelentős részét képezi. Megtiszteltetés számomra, hogy ott zenélhetek.

Ha visszatekintesz a karriered elmúlt 15 évére, mi az, ami megváltozott a dj-k világában, különösen, ami a nőket illeti?

A dj-szakma elüzletiesedett. Kezdetben nem voltak se szerződések, se booking ügynökségek. Ami a hölgyeket érinti, szinte semmi nem változott. Még mindig ugyanazok a nők vannak a körforgásban: Miss Kittin, Ellen Allien, Chloé, valamint jómagam… Az utóbbi időben még talán Magda, valamint Nina Kraviz csatlakozott hozzánk, de ha összehasonlítjuk a férfiakkal, ez még mindig nagyon kevés. Nézz csak körbe itt a lemezboltban, nem nagyon fogsz olyan zenét találni, amit nők írtak…

Szerinted miért vagytok ennyire alulprezentálva?

Lehet, hogy egy kicsit keményen hangzik, de a nők azok, akik házasodni akarnak és gyerekeket szeretnének. Minden egyes hétvégén úton lenni és mindezek mellet az anya szerepet is betölteni, nem lehetséges egyszerre. Tehát dönteni kell: család vagy dj-zés. Ezért uralják a szcénát most is, mint korábban, a férfiak.

Előfordul olyan, hogy művészként nem vesznek komolyan?

Igen, még mindig. Minden klubban akad valaki, aki úgy gondolja, hogy el kell magyaráznia nekem a lemezjátszó működését…

Hogy reagálsz az ilyenekre?

Kellően váratlanul ér, hogy megfelelően tudnék reagálni. Nemrég problémám akadt egy cd-lejátszóval, ami elromlott. És a technikusnak nem volt jobb dolga, minthogy háromegyed órán át nyomkodja a lejátszó gombjait, ahelyett, hogy elhitte volna nekem, hogy rossz. Aztán a végén maga is rájött erre és kicserélte az eszközt. Miért nem tette meg ezt azonnal? Az ilyen dolgok nagyon fel tudnak bosszantani. Semmi tisztelet nincs bennük. Sajnos nem én vagyok az egyetlen, akivel ilyen dolgok történnek. Azt gondolná az ember, hogy a klubszcénában ezeken a dolgokon már rég túljutottunk. De sajnos a szexizmus messze elterjedt a szakmán belül…

Forrás: DJ Mag Deutschland

Aki még nem látta, vagy újra meg szeretné nézni, teljes hosszában átélheti az elektronikus zenéről tavaly bemutatott magyar dokumentumfilmet.

Tudósíthatnánk elsőként arról, hogy John Digweed helyett egyenesen a Daft Punk érkezik Hyperre, vagy a Berghain ettől a hónaptól kezdve mindenkit szeretettel vár, de mivel ma amúgy is húsvéthétfő van, bármi viccesnek vélt hírérték csak szánalmas próbálkozás lenne. Helyette inkább összegyűjtöttünk néhány komolytalan viccet.

- Hogy neveli a dj a fiát?
- Lekever neki egyet

- Mit csinálnak, ha meghal Bárány Attila?
- Hozzák a Hamvait!

- Hogy hívják a droggal teli edényt?
- Közösségi portál.

"WC-ben:
-Mizu?
-Fluor Tomi vagyok.
-Kell valami?
-Egy kis SP!"

Ellen Allien valójában maga a Predator. Merthogy ellen-alien...

- Mit szivnak a mai dj-k?
- Beatport

2 dj beszélget:
-Jó a hajad, téged is a PIONEER?

- Azt szeretném, hogy a Coronita parkolójában temessenek el
- ??
- Mert akkor tudnám, hogy a gyerekeim minden héten meglátogatnának.

- Mi a közös... a Coronitában és a Győri Édes Jó Jeggelt-ben ???
- A délig tartó lendület

- Mennyiért jössz el zenélni Seherezádé ?
- Ezer egy éjszaka..

Coronita Music Club = Ginagóga

- Progresszív lett a hűtőm.
- Na de miért?
- Nincs fullon

Ismét itt a hónap utolsó péntek estéje, így mi ismét, immár negyedik alkalommal jelenkezünk a Primate Session-vel!

Mai vendégünk:

If-ican

/Szeged/

Az eredeliteg békéscsabai illetőségű fiatalember 2006 óta az elektronikus zene rabja. Zeneileg nagy hatással voltak egymásra egyik legjobb bartájával Attic-Ears-vel. Legtöbbször back-to-back szettekkel örvendeztették meg a közönséget, olyan helyszíneken, mint a békéscsabai Babylon Club vagy Club 222, a Dokkoló Progressive Boat, az U26 Clubshop vagy a 2011-es SZIN. 2010-től pedig a szegedi JATE Progression rezidensei. If-ican a Deepcity kötelékébe tartozik, a név többek közt a szegedi CitySounds bulik vagy az előbb említett JATE Progression által sokaknak ismerős lehet. Most szakítva a hagyományokkal, önállóan készítette el nekünk a negyedik PS-t ami elsősorban az utóbbi években általa preferált nagyon egyedi deep-house, tech-house vonalon halad több mint 70 percen keresztül!

Jó szórakozást hozzá:

If-ican - Primate Sessions 004 by Martonfarkas on Mixcloud

Tracklist: Soon!

DEKMANTEL FESTIVAL - Amsterdam 2013. Aug. 23 - 24

Sorra dőlnek meg az országos hidegrekordok, nehány napja még mindig 0 fok alatt volt a hőmérséklet, de mivel nemsokára április van itt az ideje egy kicsit körülnézni a "piacon" milyen fesztiválok is várnak ránk az idei nyáron. Elsőként nézzük mit tartogat számunkra a Dekmantel Festival a holland fővárosban, Amsterdamban kerül megrendezésre augusztus 23-án és 24-én. A lineup azt hiszem magáért beszél

http://www.dekmantelfestival.com

A 2006-ban kiadott The Idiots Are Winning című lemez óta lassan hét esztendő telt el, de idén júniusban, egészen pontosan 17-én megjelenik James Holden második szerzői albuma The Inheritors címmel, természetesen a Border Community prezentálásában. A brit művész által alapított kiadó azóta is aktív volt ilyen jellegű megjelenések terén. 2006-ig visszamenőleg hallhattuk Fairmont - Coloured In Memory klasszikusát, majd jött a második Nathan Fake album Hard Islands címmel, ezt követte Luke Abbott és a Holkham Drones majd Kate Wax - Dust Collision albuma, végül pedig a legfrissebb 2012-es Steam Days ami szintén Nathan Fake munkája. A kiadó ismeretében a minőség garantált, de hogy a júniusig hátralévő időben se maradjunk Border Community megjelenések nélkül, és persze, hogy egy kis ízelítőt kapjunk az album által képviselt hangzásvilágból arról nemsokára Holden gondoskodik nekünk. Néhány hét múlva, egészen pontosn április 8-tól már kapható lesz a The Inheritors CD-n is helyet kapó single, a Gone Feral amely néhány DJ tool-val kiegészülve  digitálisan és bakelit formájában lesz elérhető. A track meghallgatható és letölthető a label hivatalos Soundcloud felületéről:

"Ez a film a techno világába kalauzol el minket. Hedonista hippi társadalom. Eufória és finom melankólia közötti érzések. Élet a laptopok és lemezjátszók mögött - és azelőtt." Így szól a projekt jellemzése a Startnexten, a legnagyobb német nyelvű crowfunding, azaz közössségi finanszírozó oldalon. A Berliner Sommer névre elkeresztelt dokumentumfilm átfogó képet kíván nyútani a techno világáról. Korábban a Bar 25-ről forgatott film elkészültét szintén közösségi finanszírozás tette lehetővé.

Azonban a terv korántsem hoz mindenkit lázba, az ötlet már több vitát szült a világhálón: "Nektek hála úgy érzem magam, mintha egy állatkertben lennék. Berlin sokak számára vonzó, hiszen annyira laza. Ez számomra bosszantó, ezzel a fimmel pedig tovább erősítitek ezt az érzést" - írja egy név nélküli felhasználó a Startnext egyik hozzászólásában.

A filmet az az André Spilker rendezi, aki 2009-ban már letette névjegyét az "Afterhours"
című websorozattal, mint operatőr és vágó. Nagyon is tisztában van a problémával: "Éppen ezért bízunk a crowdfundingban. Nem szeretnénk ugyanis, hogy a film hangnemét kívülről határozzák meg. Mi a szcéna egy részét alkotjuk, és szeretnénk szorosan együttműködni a szcénával".

Ezt amúgy a Berliner Sommer művészei is hasonlóképpen látják. Kedvcsinálóként már készítettek egy előzetest. Sikerült olyan művészeket megnyerni, mint az underground világból ismert Dirty Doering, vagy az egyre nagyobb ismeretségnek örvendő Alle Farben.

A Startnext segítségével 30 000 euro támogatásra számít a film. Szép kis összeg összeg, különösen annak függvényében, hogy a crowdfunding Németországban nem olyan népszerű, mint az Egyesült Államokban. Arra a kérdésre pedig, hogy a film készítőinek sikerül-e elérni a céljukat, 40 napon belül választ kapunk. Addig kell ugyanis elérni a kitűzött összeget.

További információ: www.startnext.de/berlinersommer.

Nina Kraviz a Hugo Boss Deep Red parfüm kampányának arca. Nina kiválóan illeszkedik a  márka arculatához - erős, öntudatos és független nő. "Csak teszem a dolgomat, amit épp érzek. Soha nem féltem hibázni. Ha hibázol, csak kelj fel és lépj tovább" - mondta.

Ha esetleg valaki még nem látta volna: immáron a youtube-on is elérhető a Shockwave partysorozatról készített egy órás film. Magyarország történetének második legsikeresebb techno rendezvénysorozatának helyszínei: Supersonic Technikum, Kashmir, Tököli Reptér, Millenáris és a Vidámpark. Fellépett többek között Inigo Kennedy, Terence Fixmer, James Ruskin, Rino Cerrone és még sokan mások, a három rezidens: Carco, Sigee és Kiri. Kellemes nosztalgiázást kívánunk!

Különös videóra bukkantunk az imént. Sajnos egy kukkot nem értünk olaszul, de a látvány is önmagáért beszél. A Berghain keveredik a misztikummal, felbukkannak manók és Sven Marquardt is, mindenkinek ajánljuk a másfél perces fantasztikum megtekintését :)

Március 8-án, pénteken a Soundhead által szervezett szakmai konferenciának adott helyet a Cinema Hall, ahol a hazai partykultúra legfontosabb területeit vizsgák meg a szakma ismert arcai. Külföldön már évről-évre több hasonlóan sikeres kezdeményezéssel találkozhatunk. Elég, ha csak az Amsterdam Dance Event,  vagy a Berlin Music Daysre gondolunk. Ezért reggelink elfogyasztása után az óbudai klub felé vettük az irányt. Elsőre kissé furcsa érzés volt teljes nappali világosságban belépni a klubba, eddig ilyet csak a Coronitában vagy Berlinben sikerült átélni. Az egész napos eseményre a "Green Roomban" került sor, a kinti előtérből ismert kényelmes fotelek szolgáltatták a kényelmet az egész napos programsorozat idejére. A sokak számára nem éppen optimális hétköznap délelőtti időpont ellenére minden helyet elfoglaltak az érdeklődők.

Czimmer Tamás, a Soundhead főszerkesztőjének megnyitó beszéde után Lalátka Olga, a Rise FM volt programigazgatója beszélt a magyar partizók zenehallgatási szokásairól. A Z generációnak nevezett, 90-es években született fiatalok átlagosan 3-5 percet töltenek a különböző portálokon, elemző véleménnyel nem rendelkeznek, tudásuk felszínes. Trendkövetők, a tartalom helyett a forma dominál. Portálunk fő célja éppen az, hogy mindezt helyes mederbe tereljük. A mai zenehallgatást a gyors fogyasztás jellemzi, egy-egy tracket alig hallgatnak meg újra, így élményeket sem lehet a zenékhez kötni.

Kántor István, azaz Isu prezentációja az underground partykultúrát és a fenntartható üzleti modellt vette górcső alá. Mint azt bizonyára a legtöbben tudjátok, a Technokunst rezidense "civilben" az Aktrecords lemezboltot vezeti immáron másfél évtizede. Az Internet széleskörű elterjedését megelőző időben a lemezboltok számítottak az információ és a kommunikáció színterének a szakmabeliek körében. A 2000-es évek második felében bekövetkezett webkettes forradalom már direkt kommunikációt biztosít a közönséggel, ezáltal az igényeket is sokkal könnyebben le lehet szűrni a korábbiaknál. A Technokunst már erre a modellre épít, egyre  sikeresebben. 

Kelemen László (Mito Europe Ltd, Account Director) az online kommunikáció és zenei kampányokról tartott prezentációt, fókuszban a Vodafone és Yonderboi közös hangtérképéről. A project nagy figyelmet kapott tavaly nyáron, Yonderboi képe óriásplakátokon köszöntött vissza országszerte. A kampány eredménye számokban: 475 feltöltött hang, 500 000 youtube-megtekintés, 2 millió facebook elérés. A zsámbéki templomrom helyszínén megrendezett záróeseményt élőben közvetítették, a live streamet 9000 felhasználó követte online.

Lobenwein Norbert – a Volt Fesztivál és a Balaton Sound főszervezője – tartott egy rövid történeti ismertetést az elektronikus zene és a fesztiválok kapcsolatáról. Érdekességként megemlíthető, hogy amikor 1995-ben Bernáthy Sanyi bácsi először vitt technot a Szigetre, a LoveBarikád helyszínét még külön jeggyel lehetett csak megtekinteni. A tragikus véget ért Loveparade mintájára létrehozott Budapest Parádé 2000 és 2008 között összesen hét alkalmat ért meg.. Az utcai felvonulás a végére igencsak elsilányult, a szellemisége rég nem az eredeti célokat követte, Kovi a remek alkalmat pornófilm forgatására kívánta felhasználni, a bulizókkal rendőrök vonultak  végig. A szervezők már aznap eldöntötték, hogy itt a vég, és a következő évtől kezdődően már nem  került sor a felvonulásra.  Az elmúlt években korábban elképzelhetetlen trend ütötte  fel a fejét, mégpedig az, hogy a fesztiválok nagyszínpadán már nem csak zenekarok lépnek fel, hanem akár egyetlen dj is. A Balaton Soundon már évek óta találkozhatunk ezzel a modellel, a Volt Fesztiválon tavaly Paul Kalbrenner mintegy 20-30 ezer ember előtt zenélt, és idén már a Sziget nagyszínpadon is találkozhatunk dj fellépővel.

Az utolsó délelőtti előadást Salamon Gergő prezentálta, a Burn Studios képviseletében. A Coca Cola almárkához tartozó energiaital 2007-ben kezdett márkaépítésbe, Kelet-Európában az elektronikus zenén keresztül.

A fél órás ebédszünet ideje alatt a szervezők finom szendvicsekkel kedveskedtek, valamint minden érdeklődő kapott egy 1000 ft-os italbónt, amit bármikor le lehetett fogyasztani a Green Room pultjában. 

A délutáni blokk Laki László előadásával kezdődött, ami az addigi prezentációkhoz képest igen csak formabontóra sikeredett. A sikeres partyszervezéshez politikus felszopó emberekre van szükség, akkor lesz sikeres a buli, ha vannak politikus barátaink, akiket meg is meghívunk oda. Utalva ezzel Torgyán József korábbi szigetes, valamint Schmitt Pál látogatására a Volton. A dolog külön pikantériáját adja, hogy Lobenwein Norbert szintén odaszúrt a Cinetrip szervezőjeként is ismert Laki Gábornak, megemlítve a 2004-es, fantasztikus neveket felvonultató, ámde óriási veszteséggel zárult mogyoródi Gluglu fesztivál óta fennálló sérelmeit. Mondanivalóját azzal zárta, hogy nincs jövőkép, legalábbis itthon nincs.

Az utolsó előadást Huszár Gerzson tartotta, bemutatott néhány zenével, programajánlóval  kapcsolatos applikációt, valamint saját fejlesztésű programját is, a Mixgar-t. Ez nem más, mint egy szociális, interaktív juke box, ami már 32 helyen elérhető Budapesten, sőt már egy londoni szórakozóhelyen is találkozni vele. A szolgáltatás lényege, hogy a  felhasználó saját maga szavazhatja meg, hogy milyen zenét szeretne hallgatni az adott vendéglátóipari egységben, így a hangszóróból az a dal fog szólni, ami a legtöbb voksot kapta. A legutóbbi EFOTT-on 4 nap alatt 3000 szavazat érkezett. 

Az előadásokat három kerekasztal beszélgetés követett. Partykultúra és média, a partykultúra és a szponzoráció, valamint a hazai klubkultúra helyzete került terítékre.  Ezek a beszélgetések a szervezők ígérete szerint visszanézhetőek lesznek, így ennek részletes bemutatásától most eltekintenénk, azért elöljáróban annyit, hogy mindenképp érdemes lesz megnézni annak, aki lemaradt róla és kíváncsi rá mennyibe kerül egy mentőautó bérlése, ki is V. László a magyar történelemben, valamint  várható-e kereskedelmi kapcsolat Kolumbia és a nagyrendezvényeink között.

Az érdeklődőként jelen levő Bárány Attila kért mikrofont és tett javaslatot egy felülről érkező szabályozásra, ami rákényszerítené a fiatalokat, hogy pénzüket a klubokban költsék, buli előtt, ne pedig a nonstopokban. Ezt már a korábban több sikeres könyvet író, ma már inkább jövőkutatóként és utazóként ismert Kömlődi Ferenc sem hagyhatta szó nélkül. Az amúgy is túlszabályozott rendszerben óriási blődség lenne azt meghatározni, hogy a  szórakozni vágyók hol költsék a  pénzüket. Ez Észak-Koreát juttatta eszébe, majd a zárszóval - miszerint ekkora baromságot a dj-vizsga kötelezővé tétele óta nem hallott (ugye mindenki tudja melyik neves magyar dj ennek fő mozgatórugója) - feltette az i-re a pontot. Nagy derültség támadt a teremben. 

Összegezve a történéseket, mindenképp egy hiánypótló eseményről van szó, amit a szakma is nagy érdeklődéssel fogadott. A felszólaló szakmabelieken túl a nézőközönség soraiban is több promóter és dj foglalt helyet, az elektronikus zenei online, valamint offline média is szép számmal képviseltette magát. Maga a szervezés is tökéletes volt, az egész napos programsorozat után mindenki elégedetten távozhatott. Bízunk a hasonlóan magas színvonalú, sikeres folytatásban!

Interjú: Daniel Mehes

Alig több mint három éve találkoztam először Daniel Mehes azaz Méhes Dani nevével. Egy közös ismerősünk mutatott tőle néhány tracket majd mutatott be neki személyesen. Ekkoriban kezdtem egyre inkább a lassabb, house alapú dolgok felé fordulni, így mondanom sem kell, hogy akkori produceri munkássága első hallásra elnyerte a tetszésem. 

Azóta egyre többet találkozhatunk a nevével, mely több összetevőnek köszönhető. Azoknak a  house berkeiben már ismert lemezlovasoknak akik előszeretettel játszották a megjelenéseit, például Eelke Kleijn, Hernán Cattáneo vagy Sasha. Valamint azoknak, akik vagy támogatták egy-egy single megjelenését saját kiadójuknál, legutóbb például Tom Hades vagy a korábban már említett Eelke Kleijn. És persze azoknak, akik remixet készítettek Dani trackjeihez, mint Erphun, Yamil Colucci vagy Silinder. Akarat, tehetség, kitartás és főleg a rengeteg befektetett munka ilyen rövid idő alatt is meghozta gyümölcsét. Még mindig karrierje elején jár, de azt hiszem így is hazánk egyik legismertebb és legelismertebb produceréről beszélünk, aki emellett meg tudott maradt ugyan olyan szerény srácnak, mint mikor személyesen megismerkedtem vele. Nézzük, hogy kezdődött minden és mik a tervei a közeljövőben:

Biztos vagyok benne, hogy sokan ismernek a hazai e-zene rajongói közül, de akik mégsem azoknak légyszíves mutatkozz be néhány mondatban. Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével, ki esetleg kik azok akik inspiráltak, mióta tart ez a szenvedély?

Hello mindenkinek! :) A zene iránti szenvedély nagyon korán elkapott, még 10 éves sem voltam és legalább annyira érdekeltek a zenei csatornák mint a meseadók. Gyermekkoromban gitározni tanultam, mivel rocksztárnak készültem :) Majd 12 éves koromban fertőződtem meg igazán, amikor megismerkedtem néhány igen egyszerű loopolásra alkalmas zeneszerző programmal. Kezdetben sok inspirációt kaptam egy helyi barátomtól Balázs Lacitól aki elsőként támogatta kezdeti szárnypróbálgatásaimat a kétezres évek elején. Később megismertem Lugosi Márton barátomat aki új színt hozott a zenei világomba, általa megismertem az akkor nagyon izgalmas underground progressive house zenét. Teljesen új volt számomra, mert eddig a pontig mainstream dance zenéket készítettem. Később közösen elkezdtünk zenéket írni 'Inspired" néven. Manapság rengeteg segítséget és jó tanácsot kapot Attila 'Crazy producer' barátomtól akivel tudatosan próbáljuk építeni zenei karrieremet 2009 óta.

Nemrég Londonba költöztél, ami Berlin mellett Európa másik e-zenei fővárosa. Ugyanakkor híres/hírhedt a hosszú, monoton munkaórákról és tempóról ami mindenképp fárasztó .Ha éppen nem zenét írsz, vagy dolgozol, mi az az elfoglaltásg ami leköt, hogyan pihened ki magad?

Nos, az alvás eléggé leköt haha :). A viccet félretéve szeretem a londoni pubok hangulatát szeretek beülni egy-egy finom sörre, járkálni a városban felfedezni új helyeket, megismerni új embereket.

Miben változott a zeneírás mente azóta mióta elkezdted, milyen eszközöket, szoftvereket használsz? Átmentél egyfajta  arculatváltáson ha így jobban tetszik stílusváltáson is. Hogyan jöttek és jönnek az új ötletek, gondolatok?

Igen annak idején a Fruity Loops és a Reason volt amin elkezdtem komolyabban zenéket írni, aztán később megismertem a Cubase-t amit azóta sem tudok letenni.

Ami az arculatváltást illeti, itt nem csak arculatról van szó, ennél lényegesen összetettebb, profil váltásra szántam el magam 2011 végén, ami azt jelenti hogy kizárólag techno produkciók megalkotásán dolgozom saját nevem alatt, és felhagytam a dallamos progresszívebb vonallal. Ez a döntés két okból történt. A progresszív vonal sajnos nem sok újat tudott már nekem mutatni és nem is igazán élveztem azt amit csinálok, másfelől mivel eléggé szerettem keverni a műfajokat, többnyire techno alapon dallamos ritmuszekciók, szomorú vagy sem, de úgy éreztem ez így eladhatatlan magasabb szinten. El kellett döntenem hogy melyik irányba indulok tovább. A sokkal mélyebb és nyers, egyedileg értelmezhetőbb technot választottam végül.

Mit az amit jobban szeretsz? Saját tracket írni vagy elkészíteni egy remixet valakinek?

Talán saját zenét írni, ilyenkor nem kell semmihez alkalmazkodnom és szabadabbnak érzem magam. Mindent építhetek a nulláról anélkül, hogy bármilyen meghatározó sample-t figyelembe kéne vennem. Remixelni akkor szeretek igazán ha valami nagyon karakteres vagy különleges zene átértelmezésére kérnek fel. Például különösen motiválnak a vokálos trekkek. Érdekesnek tartom a folyamatot ahogy egy dallamorientált zene gerincét átültethetem egy nyers techno alapba.

Talán nem sokan tudják, de a zenekészítés mellett saját kiadódat is koordinálod. Mit kell tudni a Dubmetricalról valamint mi az ami alapján kiválasztod az itt megjelenő darabok készítőit?

Valóban, a Dubmetrical 2011 óta létezik, ami elsősorban a techno különböző oldalait próbálja bemutatni. Illetve ez egy kiváló platform számomra is ahol bármilyen nyomás és megkötés nélkül adhatom ki a saját zenéimet.

Az előadok kiválasztása egyszerű, mivel imádok felfedezni új tehetségeket, lehetőséget adni nekik, támogatni őket és utatni nyitni előttük. Emellett persze fel-fel bukkannak régi zenész barátok anyagai is.

Melyik az a megjelenés amire a legbüszkébb vagy eddigi pályafutásod során?

Ha ketté bonthatom a pályafutásomat és meg kellene nevezni egyet a progressive house-os korszakomból akkor azt mondom hogy a Springbreak EP 2009-ből. Nagyon szerettem azt az anyagot, kedveltem a dallamait, volt hozzá egy nagyon ütős remi, ezt elég sokan is pörgették, többek között Sasha a Studio falai között, emlékezetes este volt.

A jelenlegi techno produkcióim közül pedig egyértelműen az elmúlt hetekben megjelent The Call EP-t emelném ki amit egy jó barátommal Szalai Oszkárral (Angskar) csináltam. Említettem neki, hogy csinálnék egy olyan zenét amiben van valami szöveg, erre néhány nap múlva küldött egy demot amiben ő beszél egy történetről, hogy milyen rossz a munkája, nem azt csinálja amit szeretne, a barátai szabadok és buliznak, ő meg bent ül az irodában telefonon fogadja az idiótábbnál idiótább ügyfelek hívásait. Azonnal megtetszett a dolog mivel ez egyfajta tükröt állít az élet és a fiatalok sorsa elé. Szóval azonnal azt mondtam rendben, rástartolok a zenére és kihozok belőle valamit. A végeredmény pedig magáért beszél. :)

2013 elején járunk. Mesélnél arról mik a terveid az idei évre, milyen megjelenésekre számíthatunk Tőled, legyen az saját track vagy remix?

Ahogy az imént említettem február utolsó napjaiban jelent meg a The Call EP a Rhythm Converted-nél.

Néhány új EPm is érkezik a Dubmetricalon, illetve dolgozom egy új anyagon a Resopal Schallwarenek és jön egy single a római The-Zone Recordsnál is.

Remixeket illetően éppen egy Alterimage remixen dolgozom a new york-i cimboráimnak, illetve hamarosan kezdek egy Frankyeffe remixet is.

Néhány fellépés is megerősítést nyert, április 7-én Londonban lépek fel, illetve április 12.-én hazalátogatok és Székesfehérváron fogok játszani a Time Machine következő buliján.

Végül pedig ha meg kellene nevezni öt tracket melyek nagy hatással voltak Rád, melyek lennénekl ezek és miért?

1. Kraftwerk - Tour De France. Emelem kalapom a Kraftwerk munkássága előtt, mindig is imádtam őket, apám bakelitjei rengeteget pörögtek, kétségtelen hogy hatással volt rám... és van is a mai napig. :)

2. Three Dirvers On A Vinly - Greece 2000. Innen indult minden, az első zene ami hatalmas motivációt adott és ennek következtében kezdtem el készítgetni az első zenéimet.

3. Andre Kraml - Safari (James Holden Remix) Imádtam! Mély és karakteres de mégis játékos, zseniálisan torzított effektezett hangok.

4. Lucy and Xhin - LX2 Masszív, indusztriális, letisztult techno bomba. A basszus szekció magával ragadó!

5. Trentemoller - Take Me Into Your Skin Talán az egyik leggyönyörűbb elektronikus zenei alkotás. A mai napig ráz a hideg ha hallgatom, minden benne van ami kell, egy igazi katartikus élményt nyújtó, mesterien felépített csoda. Sok évvel ezelőtt élőben Trentemoller koncerten hallottam. Maradandó élmény volt. 

Köszönöm a beszélgetést Dani, és további szép sikereket kívánunk a szerkesztőség nevében!

Néhány héttel korábbam az egyik poszthoz így kezdtem a rövid bevezetőt:

“Blogunk másfél éves fennállása során volt egy témakör, amibe ezidáig nem mentünk bele mélyebben”

Itt a lehetőség arra, hogy korrigáljam magam, mert nem egy hanem nyilván sokkal több ilyen kérdéskör akad. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az amiről a következőben esik szó. Egy téma, mégpedig egy olyan amire nem csak mi nem fordítottunk még elegendő figyelmet hanem blogunknál jóval régebb óta működő weblapok sem. Egy téma, a zene melletti vizuális élmény, a képernyőkön keresztül közvetített képsorok, ami már évtizedek óta nélkülözhetetlen eleme egy jó bulinak. Itthon a legtöbb szervező-team csak néhány éve kezdett tényleg komolyabb hangsúlyt fektetni erre. Noha rövid idő alatt bekövetkezett gyökeres változásról nem beszélhetünk, de néhány helyszínen azért a dolgok nagyon is jó irányba haladnak. Nézzük hogyan vélekedik ezekről a bennfentes, VJ Zäna:

Viszonylag fiatalon csöppentél bele az egészbe, mindössze néhány éve tevékenykedsz. Eddig is sikerült szép sikereket elérni, de kérlek mutatkozz be röviden azoknak akik nem ismernének. Hol és mikor kezdtél el komolyabban ezzel foglalkozni, mi volt az ami inspirált?

Sziasztok! Kovács Gábor a becsületes nevem. Tavaly költöztem Szegedre, azóta innen startolok el a bulikba.

2011-ben volt az első olyan fesztivál ahol szó szerint bele lettem dobva a mélyvízbe. TV-k,LED fal, minden ami kell. Innetől vérszemet kaptam és nem volt megállás. A kihívás az, ami rengeteg inspirációt ad és kell, hogy legyen az a megmagyarázhatatlan PLUSZ   :)

Az utóbbi években gomba módra szaporodnak az önjelölt lemezlovasok. Abba most ne menjünk bele, hogy ez jó dolog, avagy épp ellenkezőleg. Rengeteg fiatalt vonz a szórakoztató ipar DJ ága, mégis egy egészen más terület felé nyitottál. Téged miért éppen a kivetítők és a vizuális világ fogott meg?

Mindig is fontos dolgognak tartottam a vizuált egy buliban. Csak tudod más nézni és megint más megvalósítani. Sok DJ ismerősöm volt már korábban is de valahogy én mindig a VJ-zés felé húztam jobban. Nekem ez egészíti ki a zenét, így lesz kerek az egész.

Milyen eszközöket, szoftvereket használsz és mi alapján tervezel meg egy-egy fellépést? Egyáltalán hogyan kell elképzelni egy komplett műsorszám felépítését?

Nagyobb bulikon egy Edirol videókeverőt egy MIDI vezérlőt és egy vagy két laptopot, a
Resolume 2.41-et használtam eddig de épp a hetekben álltam át egy újabb verziójára.

Buli előtti hetekben az épp aktuális mixeket, friss megjelenéseket hallgatom meg a fellépőktől és ezek alapján választok képvilágot. Persze nagyon sokszor nem olyan lesz a szett és akkor fejben rakom össze és improvizálok. Beindul a videótár a fejben és gyorsan lekövetem a zenét. Hát valahogy így. :) 

Egyedül dolgozol vagy van más, aki a háttérben tevékenykedik és támogat?

Igen, egyedül VJ-em. A barátnőm nagyon sokat segít a jelenlétével és a reggeli hazautazás átvészeléseben.Néha 200 km is utazunk buli után. :) Volt buli amikor 2VJ is volt egy bulin ez azért is jó mert 2 ember képvilága jelenik meg és persze azért könnyebb is az egész. Néha eléggé fársztó mondjuk 8órát folyamatosan tolni neki, névkiírások,reklám kiállások... Én azt mondom 2 VJ kellene egy buliba dehát néha 1et sem tudnak megfizetni... :/

Van mentorod vagy valaki a szakmában akire felnézel és akit példaként állítanál azok elé akik a későbbiekben ezzel szeretnének foglalkozni?

Igen van! SIX. Aki benne van ebben annak nem kell bemutatnom. :) Ö volt aki a kezdetektől mellettem állt és áll a mai napig.

Akik ezzel szeretnének foglalkozni azoknak gatyát felkötni és tolni ezerrel!

Sajnos itthon néhol még mindig a stroboszkóp meg a lézer az „EXTRA” egy buliban. De ebbe nem mennék bele, mindenki tudja miről van szó.

Tavaly többször prezentáltad bulik vizuális aláfestését Szegeden, Siófokon, Budapesten sőt Aradon is. Van kedvenc klubod és ha igen melyik az?

Kedvenc? Siófokot és az aradi Mooskea-t emelném ki. Siófokon jó a technika a csapat plusz a Rosé fröccs a napfény és a baltoni naplemente. :)

Arad, az……. pont pont pont. :D Nagyon szép a klub és nagyon érzik a bulit az emberek.

Mik a terveid és mit vársz az előttünk álló évtől és mi az amire számíthatunk tőled?

Az idei évben szeretnék egy Siófok-Szeged-Arad vonalat kiépíteni és persze sok sok bulit feldobni még a vizuális elképzeléseimmel!

Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre, további szép és sikeres karriert kívánunk!

Köszönöm a lehetőséget! 

Sziasztok!

2011-ben új fogalom ütötte fel fejét a nemzetközi partyéletben. A Boiler Room foteldiszkója hétről hétre nézők és hallgatók ezreit ülteti a számítógép monitora elé, hogy a Berlintől Los Angelesig, a földkerekség mintegy féltucat pontján berendezett stúdióban egyszerre két érzékszervünkkel is élvezhetjük a dj-k játékát. Néhány honfitársunknak megadatott az a szerencse, hogy mindezt élőben is átélhessék. Kérdéseinkre egy rövid interjú keretében Máté válaszol:

- Hogy sikerült eljutnod a Boiler Roomba?

Mixsorozatunk harmadik részében a technoé lesz a főszerep. A lendületes, egy órás szett elkövetője a fiatal fertődi dj és producer, Akos Veecs.  A mix különlegessége, hogy két saját szerzeményt is tartalmaz. 

Akos Veecs holnap, azaz február 23-án, szombaton a Planet Radio Show vendége lesz a Justmusic Fm-en, ahol este 8 és 10 óra között élőben is hallható és látható.

1.Delko - Modern (Leghau remix)
2.Mikael Jonasson - Crawings
3.Hans Bouffmyhre - Contained
4.Sasha Carassi - Old Rustle
5.Sian&Ingo Boss & Mark   Reeve-Helter Skelter (Main mix)
6.Akos Veecs - Protocol
7.Brian Sanhaji - Electricity Usage
8.Shifted - Bloodless
9.Frankyeffe - Gain
10.A.MOchi - Explosion
11.Mikael Jonasson - Benefit of the doubt
12.Manic Brothers - Different Directions
13.Akos Veecs - Last Chance
14.Johannes Heil - Lifesigns pt4

2 ország, 4 fellépés, 24 órán belül. 6 perces videónapló Richie Hawtin szilveszteréről.