Az előző hétvégén megrendezett Stop Making Sense egyik headlinere, Deetron, aki produceri munkáival bebetonozta magát a szcéna élvonalában, mivel úgy képes alkotni a táncparkettre, hogy közben megmarad a techno tiszta és vidám hangulata. Rengeteg bakelit lemezt magába foglaló DJ szettjén keresztül pedig, megmutatta, hogy legalább annyira otthon érzi magát a lemezjátszók mögött, mint a stúdió falai közt. Elkaptuk őt, hogy a globalis club szcénáról és az általa készített Balance compilationről beszélgessünk.
A legutóbbi Balance kiadványod kapcsán rengeteg elismerésben részesültél, köszönhetően egyrészt annak a koncepciónak, hogy a 2 CD-t két részre bontottad, egyiket digitálisan másikat analóg módon mixelve. Mennyire volt fontos számodra a mix ilyen fajta megközelítése?
Mióta megkaptam a lehetőséget arra, hogy egy dupla lemezt készíthessek, szerettem volna valami speciálisat alkotni, nem csak sima két mixet és mindkettőt tisztán el akartam választani egyrészt technikai másrészt zenei szempontok alapján.
Hogy érzed, a kereskedelmi forgalomban kapható mixlemez hordoz-e valamiféle különös jelentőséget mióta megszülettek és egyre jobban elterjednek a különböző ingyenes podcastek és a soundcloud? Tettél-e valami féle extra erőfeszítést annak érdekében, hogy a mix rendkívüli legyen?
Mindenképpen úgy érzem, hogy egy mixlemez még mindig különös jelentőséggel bír de ehhez mindig adnod kell egy kis extrát ellentétben mondjuk egy ingyenes podcastel mint például a borító dizájnja vagy a produkció maga, aminek ki kell állnia az idő próbáját még egy másik koncepció megközelítéseből is.
Nem voltál tartottál attól, hogy olyan sokat dícsért mixlemezek elkészítőit kellett követned, mint mondjuk Lee Burridge, Joris Voorn és Will Saul?
Természetesen kihivásnak tekintettem, de nem rettentem meg ettől. A szériának magának nagyon nagy hírneve van. Legérdekesebb ezek közül, hogy ami azt illeti nem igazán maradnak meg egy bizonyos stílusnál vagy trendnél.
Idén nyáron a horvát Stop Making Sense Festivalon játszol. Az ország újabban az elektronikus zene rajongónk egyik lefgelkapottab célpontjává vált. Mint turnézó DJ hogy érzed, mennyire tesznek jót a szcénának ezek az újonnan felbukkanó party helyszínek? Hogy látod, az olyan ismert helyek, mint mondjuk Ibiza vagy Berlin nehezebben tudják-e majd megtartani a varázsukat ezek hatására?
Úgy gondolom, hogy az új és feltörekvő helyszínek mindenképpen pozitív hatással lesznek az elektronikus zene felemelkedésére de azért Berlin valamilyen szinten mindig is Berlin marad. Valószínűbb, hogy ha van ilyen hely akkor Ibiza az ahol elkezdhetnek kicsit aggódni.
Játszottál-e már Horvátországban valamint máshogy készülsz-e az adott fellépésre attól függően, hogy egy fesztiválon vagy egy undeground clubban játszol? Esetleg két másik ország közt?
Tulajdonképen Horvátországnot egy rendkívül masszív house és techno szcéna jellemezte a 2000-es évek közepéig, annak idején elég gyakran jártam arra felé, volt, hogy havi rendszerességgel. Később aztán visszaesett, de úgy tűnik most teljes erővel emelkedésnek indult persze ehhez kellet egy jókora adag Brit segítség.
Melyik voltak a legérdekesebb országok és városok ahol mostanában játszottál?
Azt kell, hogy mondjam Taipei és Guangzhou inkább különlegesek. Mindkét helyszínt valahogy elszigeteltnek és távolinak érzem de a klubberek rendkívül tájékozottak a zenével kapcsolatban; különösen Taiwanon ahol azért érezhető a Japán ráhatás.
Egy producer aki DJzik (és fordítva), hogyan tudod kezelni, fenntartani és fókuszálni munkád ezen két különálló részét valamit összefűzni őket?
Az elmúlt hónapokban rengeteget léptem fel, mivel közel sem volt annyi munkám amennyit el szerettem és tudtam volna végezni. Általában ez az arány nagyjából 50/50 és úgy kapcsolódik a két tevékenység egymáshoz, hogy rengeteg felvételt próbálok ki a klubok valami közt kísérleti jelleggel valamint az utazásaim során inspirációt gyűjtök.
Profi zenészként, hogy érzed van-e valamiféle nyomás rajtad annak a tekintetében, hogy olyan gyakran léphess fel, mint szeretnél? Valamint hol húznád meg azt a vonalat mikor ki kell kapcsolódj?
Mindenképp azt gondolom, hogy fontos bizonyos időközönként a turnézásra koncentrálni ahogy a kikapcsolódás is, különösen az új zenék megalkotása érdekében.
Végül pedig mondj kérlek egy tracket, amelyet sosem hagysz ki a lemezestáskából?
Wbeeza – A116 mindig nálam van, ez nemcsak egy remek track, hanem egy rendkívűl egyedi és energikus zene – főműsoridős, hogy úgy mondjam.
