Hello Paul! Hogy vagy?
Köszönöm szépen, remekül. Bár a péntek mindig egy elegge megerolteto nap.
Hogyhogy?
Péntekenként általában remek új zenéket hallgatok meg, vagy a fellépésemre utazom. Csütörtök és péntek számítanak a hét legfontosabb napjainak, amikor is meghallgatom az új megjelenéseket és eldöntöm, hogy a múltból melyik zenét csempészem vissza a hétvégén a szettembe.
És? Sikerült már előbányászni néhány remek zenét?
Igen, ismét hozzányúltam a jó öreg belga kiadóhoz, a Music Man-hez. T-Questnek jelent meg ott egy kiváló lemeze, amit ezen a hétvégén újra játszani fogok.
Biztos akadnak még olyan olvasók, akik nem ismernek téged. Hogyan mutatkoznál be valakinek, aki nem tudja, hogy te egy kulonosen kapós producer es dj vagy?
Ez nehéz kérdés, mert biztos akadnak emberek, akik ilyen-olyan okokból kifolyólag más és más oldalamról ismernek. Mindig távol akartam tartani magam a rivaldafénytől. Sok különböző kiadóval dolgoztam és ugy jelentettem meg a lemezeket, hogy azokat nem lehetett egy stilusba beskatulyázni. Az ajtó igazából aztán a 20:20 Vision-nel való közös munka után nyilt meg számomra, akik leeds-iek, ahonnan én is származom. Készítettem velük néhány albumot, és egy csomó tracket. Deep house-tól a már-már agresszív technoig bármi elofordulhatott. Aztán ugye 2006-ban megjelent az „Erotic Discosure”. Az tényleg egy remek lemez volt! De, hogy visszakanyarodjunk az eredeti kérdésedhez, majdhogynem teljességgel lehetetlen számomra, hogy megválaszoljam. Nehéz, mindezt összefoglalni.
Ha már témánál járunk, hogy van az alteregód, Bobby Peru?
Oh, Bobby visszatér! Csak azon múlik, hogy összeállítsuk a hozzá illő anyagot a visszatéréséhez. Néhány évvel ezelőtt már majdnem újra felbukkant, de röviddel azelőtt, mielőtt színre lépett volna, megállapítottam, hogy a zene egyszerűen még nem passzol, és aztán visszaléptettem őt az utolsó pillanatban. De most már megváltoztak a dolgok, az emberek sokkal nyitottabbak, hogy átlépjék a határokat, és ne csak szigorúan egy stíluson belül mozogjanak. Bobby Peru új anyaga mindenképp több stílust ölel fel, de még mindig fökepp house- es technobol taplalkozik, Chicagotól Detroitig.
Beszéljünk az aktuális munkáidról. Milyen megjelenésekre számíthatunk tőled a közeljövőben?
A következő lemez a Hot Flush-nel jelenik meg októberben, ami ismét Psycatron-nal való közös munka eredménye. A legutóbbi közös lemezünk tavaly december végén jelent meg a Cocoon Recordings-nál. Ennek már majdnem egy éve. Aztán a Planet E-n kijön a „Razorburn” című track. Aztán a „Phonica”-n fog megjelenni egy remixeket tartalmazó bakelit, a londoni Poland Street lemezboltjának kiadójánál.Aztán még Mobynak is lesz valami. Szóval egy csomó dolog és mind teljesen más és más. Ez annak is köszönhető, hogy nagyon hamar beleunok valamibe. A figyelmem néha nagyon hamar elmúlik. Soha nem tudnék egy lemezen dolgozni, az kikészítene.
Korábban a Depeche Mode-nak is dolgoztál egy nagyobb projecten. Kérlek mesélj erről.
Igen, ennek úgy két-három éve. Jó négy hónapon át dolgoztam velük. Fantasztikus volt, közvetlenül a bandától visszajelzéseket kapni és abba az irányba dolgozni, amit ők szeretnének. Ez az, amihez egyébként nem lenne sok kedvem, eddig mindig egyszerűen csak le akartam adni a saját elképzeléseimet, anélkül, hogy bárki is beleszólt volna, hogy változtassak rajta. Na de ez a Depeche Mode volt! Aztán néhány hónappal később egy fellépésem volt Argentínában, és megtudtam egy barátomtól, hogy ők is egy koncertet adnak ott aznap este. És akkor, a buli végén, Martin Gore állt mellettem a klubban. Ez azért már szuper volt – egy banda, akik stadionokat töltenek meg és akiknek a zenéjét klubkompetibilissé alakitottam. Ez aztán további projecteket eredményezett a Mute Records-nál, a „Maps” nevü együttessel. Nagyon inspiráló volt.
Térjünk vissza a 2011-es esztendőhöz. A nyár véget ért, adódik a kérdés, hogy milyen volt az idei szezond Ibizán. Felléptél a „We love Space Sundays”-en, szívesen hallanánk tőled néhány backstage-titkot.
Haha, backstage titkot? Arról nem beszélhetek neked, a meltóságomon nem eshet csorba. Ibiza még mindig egy hihetetlen hely. És idén még viccesebb volt, mint az ezelőtti években, mert idén már órákkal azelőtt megjelentem a Space-ben, mielőtt elkezdtem volna zenélni. Korábban gyakran csak 20 perccel a szettem előtt érkeztem, hogy csak és kizárólag arra összpontosítsak. De idén sokkal inkább volt társasági esemény számomra, tök jó volt találkozni a barátaimmal. És ez megváltoztatta az Ibiza-élményeimet. Néha túl komolyan tudom venni a dolgokat es nem nyitok mások felé. De idén egyszerűen fantasztikus volt a barátaimmal együtt lenni a Space-ben.
Elhisszük. De, hogy mi folyik a kulisszák mögött, az még mindig nagyon érdekelne minket. Úgyhogy újra megkérdezem.
Hát lehet, hogy ezt inkább akkor kellene megkérdezned, ha már be vagyok rúgva.
Rendben, így lesz. Paul, így lassan 20 éve vagy aktiv a zeneiparban. Hogy tervezed egy évedet? Te is kiveszel egy hosszabb szabadságot, mint Sven Väth?
Na igen, 20 év elteltével lehet, hogy ezt kellene már tennem. Ma már sokkal jobban figyelek erre, hogy lazítsak, mint korábban. Voltak évek, mikor egyáltalán nem voltam szabadságon és csak dolgoztam, mint egy robot. Még mindig munkamániás vagyok, aki erről nem bír leszokni. De valamikor el kell kezdeni a testünkre is odafigyelni. Ma már sokkal több időt töltök a családommal. Szerencsém van, egy csendes környéken élek, ha hazaérek vasárnap vagy hétfőn egy fellépésemről, nyugalom vesz körül. Ez az, amire szükségem van. Már nem a belvárosben lakom, Mikor tinédzser az ember, akkor pörgésre vágyik, én is ilyen voltam, de ma már szívesebben pihenek. Jó ötlet néha egy kiadós szabadságot kivenni. Tudom, hogy Sven ezt teszi és ezt jó ötletnek tartom.
Beszéljünk a technikáról. Melyik a kedvenced? Vagy melyik nélkül nem tudnál meglenni?
Ez mindig változik. Legutóbb egy öreg Sequential-Circuits 6-Trak-Synthesizert használtam, olcsó, öreg analógládát, azok a hangok, amiket ebből nyertem, egyszerűen fantasztikusak. És tudom, hogy az egyik személyes nagy kedvencem is ezt használja. Ez a központi egység Gavin Russom studiójában. De az abszolút kedvencem még mindig a Roland 909. Ennek a dobgépnek a hangja egészen egyszerűen a houset und technot szimbolizálja. Annyi jó gép van, éppen nemrég egy olcsó kompresszort használtam az Alessis-től, a 3630-asat egy limiterrel. És annyira olcsó, úgy 100 euro kürül van az ára.
Köszönjük az interjút.
