Az elmúlt hetekben a berlini Adam Port Someone To Love című sikerszerzeményével azok számára is letette a névjegyét, akik eddig nem ismerték őt. Kiadója, a Keinemusik is a legaktuálisabb hangzást képviseli. Vele beszélgettünk.
Mikor jött el az a pillanat, amikor elhatároztad: most pedig technozni fogok?!
Nem volt fordulópont. Ez egy folyamat része volt. Új zenei inspirációkat kerestem, így lett egyre több és több, végül pedig 100%-ig elektronikus.
Mikor és hogyan alakult meg a kiadód, a Keinemusik? Már ismertétek egymást korábbról is, vagy pedig a közös érdeklődési körötök által, miszerint zenét írtok, ismertétek meg egymást? Mi volt az oka, hogy végül saját kiadód alapítottatok?
Rampa fejéből pattant ki az ötlet néhány évvel ezelőtt, ő hozott össze bennünket mind. 2009-ben indultunk. Először még csak egy emberekből álló kollektíva voltunk, akik szerettek volna tenni is valamint és zeneileg is kitűntek a többiek közül. Ebből alakult meg később a kiadó. Ezzel a lépéssel egy olyan platformot alakítottunk ki, ahol kompromisszummentesen jelentethetjük meg a saját zenéinket.
Honlapotokon azt írtátok a Keinemsikról, hogy minden egyes megjelenő bakelit példánya a szívügyetek. A Keinemusik tehát egy nonstop munka számodra? Minden művész az ő saját projectjéért felelős, vagy mindent közösen csináltok?
A zene általánosságban és a Keinemusik inkább egy napi 28 órás munka. Igazából mindenkinek megvan a maga szabadsága a megjelenéséhez azt hozzátenni, amit szeretne. De természetesen mindig kikérjük a másik véleményét. A felelősséget közösen vállaljuk, mivel a külvilág felé is inkább csoportként mutatjuk magunkat.
Sokszor mondják, hogy egy dj számára pénteken kezdődik a hét és hétfőn ér véget. De ez természetesen nem csak ennyiből áll. Bepillanthatunk a mindennapjaidba? Miből áll egy hét Adam Port számára?
Általában reggel 8-kor kelek. Hétfőtől csütörtökig stúdiózom vagy otthonról dolgozom. Péntektől, de néha már csütörtöktől is fellépésekre utazom. Ezen kívül hétfőn, szerdán és pénteken sportolni járok Till Von Sein-nel.
Mi volt eddig a legemlékezetesebb buli a számodra? Mi volt a legőrületesebb emlék, amire visszaemlékszel?
Ilyen emlékek mindig akadnak. Főleg akkor, amikor &Me és Rampával utazom. Anny ilyen van, hogy nem is tudom melyikkel kezdjem.
Ha külföldön lépsz fel, felfedezed a vendéglátó ország kultúráját? Vagy inkább zenélés után már indulsz is haza?
Attól függ, éppen melyik városban lépek fel. De általában mindig megpróbálok körbenézni a városban. Hellyel-közzel maradok is néhány napot, mint például legutóbb Párizsban,
Utolsó kérdésünk: hol szeretnéd magadat látni húsz év múlva? Szeretnél addig is zenéket írni és fellépni? Vagy eljön valamikor az elektronikus zenével való szakítás ideje?
Húsz év múlva ugyanazzal szeretnék foglalkozni, mint most, csak egy magasabb szinten.
Forrás: trndmusik.de
